Fészkelődni kezdtem a bőrülésben, ami ennek hatására
nyikorogni kezdett.
„Nem igazán rajongok a partikért.” Dadogtam.
Harry felvonta a szemöldökét,
„Voltál valaha is egyen?”
„Születésnapi bulikon, igen, de az ilyen igyuk részegre
magunk és csináljunk magunkból egy hatalmas bolondot középiskolásokon nem.”
„Oh gyerünk, jól fogod magad érezni, ígérem.”
„A szüleim csodálkozni fognak, hogy hol vagyok.” Vontam
vállat.
„Kérlek?” Könyörgött Harry, gyerekesen elnyújtva az ’e’t.
„Sajnálom, de nem.”
Vállat vont.
„Jól van, csak gondold át.”
Beálltunk a kissé zsúfolt parkolóban az első szabad helyre,
amit találtunk. A Nap éppen kezdett eltűnni a fák mögött, az ég rózsaszín és
narancssárga gyönyörű keverékének színeiben pompázott, ezáltal a felhőket
vattacukorként ábrázolva.
Harry megragadta a kezem, és hirtelen Layla szavai jutottak
az eszembe,
’… amikor csak látlak titeket, a kezét állandóan rajtad
tartja…’
Be kellett vallanom, hogy igaza van. Amint elértünk a
bejárati ajtóhoz, kihúztam a kezem az övé közül, hogy kinyissam az ajtót, de ő
máris a farmerzsebembe csúsztatta sajátját.
Harry előttem sétált, remélhetőleg a bowling cipő kiadóhoz.
A falakat neonfények és jelek világították meg, ami a 70-es évekre
emlékeztetett. Aranyosnak találtam. A pult mögött egy ősz hajú férfi állt, aki
az ötvenes évei közepét élhette.
„Hányas cipőt szeretnétek?” Kérdezte miközben hangosan
rágózott.
„Hatost.” Mosolyogtam.
„Rendben, és neked fiam?” Kérdezte a figyelmét Harryre
fordítva.
„Tizenegyest.”
A férfi bólintott és megfordult, ezzel magunkra hagyva
minket csendben álldogálni egymás mellett.
Ránéztem és könyörögve tekintett rám.
„Ha eljössz velem ma este, megígérem, hogy jól fogod magad
érezni.”
Csak bámultam rá, felvetve a lehetőségeim, Harry végszóra
megtörte a csendet, hogy folytassa a meggyőzést.
„Mindig betartom az ígéretem.”
„De nem tudod irányítani, hogy mi történik egy bulin.”
Vitattam.
„Nem. Tudom, hogy nem. Tudom-tudom ,harcok törnek ki, tudom,
hogy az emberek ittasak és hülyeségeket csinálnak, de csak bízz bennem.”
Beharaptam a szám, ahogy felvetettem a lehetőségeim.
Hazamehetek és nézhetek egy hülye TV műsort, vagy lehetek egy naív, meggondolatlan
tinédzser most az egyszer, és élhetek egy kicsit.
„Még nem tudom.”
Harry csak bólintott és megnyalta az ajkait.
A férfi nem sokkal később visszatért két pár barna, fényes
cipővel, mind a kettő kezében egy párral. Harry ragaszkodott hozzá, hogy
mindent ő fizessen, és mielőtt tiltakozni szerettem volna, már szemben álltam a
bowling pályával, egy csillogó rózsaszín golyóval a kezemben. Harry
ragaszkodott hozzá, hogy ezt használjam, mert szerinte illik hozzám.
Az idő sokkal gyorsabban telt, mint vártam és az
elképzeléseim Harry bowling tudásával kapcsolatban az egekbe szökött, amikor
néztem, hogy fél kézzel hatszor tarolt egymás után.
„Csatlakoznod kellene a suli bowling csapatához, biztos
kineveznének kapitánnyá.” Vicceltem, a vállát megbökve.
„A bowling nem igazán az én világom.” Vonta meg a vállát
incselkedve.
Úgy tűnik valami az eszébe jutott, mert a szemei
felcsillantak,
„Oké, ez, hogy hangzik? Ha még egyszer tarolok, el kell
jönnöd velem a buliba. Ha nem, akkor csatlakozok ahhoz a kis bowling csapathoz.”
„Én csak vicceltem azzal kapcsolatban.”
Harry gyorsan felvonta a szemöldökét,
„De én nem.”
Kérdő pillantással néztem rá,
„Komolyan gondolod?”
„Teljesen.” Válaszolta.
Felé nyújtottam a kezem,
„Megegyeztünk, Styles.”
Figyeltem, ahogy ajkain megjelent az az önelégült vigyora.
„Rendben, Patterson.”
Harry megfogta a kezem és határozottan megrázta, olyan
magabiztos volt, hogy önkéntelenül is vihogni kezdtem.
A pályához sétált, szemeit összeszorította, fogaival az
ajakpiercingjét piszkálta, ahogy koncentrált.
Kezét lendítette és elgurította a golyót, a fekete fényes
golyó villámgyorsan gurult végig a pályán. Pislogtam egyet, és már csak azt
láttam, hogy Harry sikertől boldogan bele boxolt a levegőbe.
„Itt az idő a bulihoz, baby.” Kacsintott, megfogta a
kabátját az egyik műanyag, lila székről.
„Emlékeztess, hogy soha többet ne fogadjak veled.” Vicceltem
és elővettem a telefonom.
„Még csak hat harminchat van?”
Harry felvette a napszemüvegét, nem is tűnt fel hogy még
ilyen korán van,
„Minél kevesebb időt töltünk itt, annál többet a buliban. Egy
hosszabb buli, több szórakozást tartogat számunkra.”
Csak megráztam a fejem, ami Harryt nevetésre késztette,
visszavittük a cipőinket és a bowling golyókat.
Beugrottam a kocsiba, Harry gyorsan kihajtott a parkolóból
és óvatosan gyorsított az autópályán.
A kezem az autó hideg üvegén pihentettem és becsuktam a szemem,
a lassú ütemű indie zenének altató hatására.
Éreztem, amint a kocsi megállt, majd pillanatokkal később
meghallottam a mély basszus hangját. Kinyitottam a szemeim, és láttam, hogy
Harry engem figyel.
„Megérkeztünk.”
Biccentettem egyet a fejemmel, majd ásítottam. Kicsatoltam a
biztonsági övem, amint kiszálltam elakadt a lélegzetem, a meglehetősen
szokatlan érzéstől, ahogy Harry kezét a derekam köré fonja.
„Jól fogod magad érezni, babe. Csak maradj mellettem.”
